From survival to extinction of the contact process by the removal of a single edge

We give a construction of a tree in which the contact process with any positive infection rate survives but, if a certain privileged edge $e^*$ is removed, one obtains two subtrees in which the contact process with infection rate smaller than $1/4$ dies out.Comment: 8 pages, 1 figur

Ages of records in random walks

We consider random walks with continuous and symmetric step distributions. We prove universal asymptotics for the average proportion of the age of the kth longest lasting record for k=1,2,... and for the probability that the record of the kth longest age is broken at step n. Furthermore, we show that the ranked sequence of proportions of ages converges to the Poisson-Dirichlet distribution.Comment: 15 pages, 1 figur

A természetes szimbólumok befolyása a mindennapi metaforákra

Összefoglalás: Az epe é s a máj mint szimbolikus képek a kognitív metaforák forrástartományaiban . – Feltevésem a dolgozat elején így hangzott: amennyiben a metafora forrástartománya egy olyan kép, amelyet szimbólumként is lehet értelmezni (az adott kultúrában, egyénileg, vagy egyetemes szinten), akkor a képnek ez a szimbolikus jelentése befolyásolja a metafora jelentését. Ennek ellenőrzéséhez népdalokat és korpuszokat vizsgáltam. Valamennyi szövegben megtalálható volt a negatív indulat mint a metafora céltartományának része. Nem mindenütt ez tölti ki a jelentést (például a hízik a mája kifejezésben az öröm pozitív összetevő), de mindenütt ad neki legalább egy színezetet. A legtöbb esetben kitölti, szám szerint ez volt a tipikusabb eset. A 27 milliós korpuszban nem akad olyan példa, amely a felvázolt elméletnek ellentmondana. A nyelvi példák tehát megerősítik azon állításomat, amely szerint a metaforában megjelenő szimbólumkép minden esetben befolyá- solja a metaforák céltartományát: vagy egy jelentésárnyalatot ad, vagy teljes egészében megszabja a leképezés irányát. A mélylélektan központi helyzetűnek tartja szimbólumot az emberi gondolkodásban. Ezt az elgondolást ötvöztem a kognitív nyelvészet metaforafelfogásával, aminek segítségével magyarázatot találhatunk arra, hogy miért éppen az adott forrástartománnyal konceptualizáljuk a hozzá tartozó céltartományt. Az egyes szavak figuratív használatának (metafora, metonímia) korpuszvizsgálat segítségével történő kutatása megmutatja azt, hogy egy szó milyen szókapcsolatokban fordulhat elő (HANKS 2005). Ezeket befolyásolja vélemé- nyem szerint a szimbolikus jelentés, vagyis jelentéstanilag mindez a szimbólum nyelvi hatókörének tekinthető. A pszichológiai módszer hozadéka a kognitív nyelvészet számára, hogy a forrás- és céltartományok kapcsolódása a szimbólumok ismeretében bejósolhatóvá válik: meg tudjuk mondani a metafora jelentését vagy legalábbis egy jelentés-összetevőjét. Emellett a lehetséges figuratív kifejezések által alakuló gestaltok központi szerepet játszanak a hétköznapi (literal) jelentések kiaknázásában (HANKS 2005), ami egyben azt is jelenti, hogy a szimbó- lum jelentéstani hatásainak elemzésével közelebb juthatunk az egyes szójelentések struktúrájának alakulásához is. A két módszer ötvözése nemcsak a metaforaelméletet támogatja, hanem az analitikus pszichológia értelmező módszerét is. A pszichiátereket gyakran éri az a vád, hogy az álmok, fantáziák megfejtésénél „belemagyarázzák a jelentést” bizonyos dolgokba. A korpuszelemzések segítségével azonban a nyelvészet objektív adatokat nyújt annak bizonyítására, hogy a képek nem ad hoc módon kerültek éppen azokba a nyelvi szerkezetekbe, ahol vannak. A szimbólum valóban egy olyan központi eleme a gondolkodásnak, amely kulcsot ad a beszédben, álmokban, fantáziákban megjelenő képek megfejtéséhez. Segítségével értelmezni és indokolni lehet a képek jelentését. Meghatározza a metafora leképezéseit, és bő- víti az egyes szavak jelentését is. Ha egy metafora forrástartományának mint képnek szimbolikus jelentése van, akkor az a jelentés kizárja, hogy a metafora ettől független jelentést hozzon létr

Generalised oriented site percolation

We consider a generalised oriented site percolation model (GOSP) on $\mathbb Z^d$ with arbitrary neighbourhood. The key additional difficulties as compared to standard oriented percolation (OP) are the lack of symmetry and, in two dimensions, of planarity. We establish that, despite these deficiencies, in the supercritical regime GOSP behaves qualitatively like OP.Comment: 33 pages, 6 figures, improved presentation in section A.

Száraz sûrûség meghatározása mérnökgeofizikai szondázási adatok statisztikus feldolgozásával

Felszínközeli szerkezetek kutatása során a száraz sûrûség meghatározása alapvetõ geotechnikai feladat. A jelenleg alkalmazott módszerekkel a mérési terület egy-egy pont- jában áll információ a rendelkezésünkre. A cikkben bemutatott statisztikai eljárással folytonos és in-situ információt kaphatunk a fenti mennyiség területi eloszlásáról. A szá- raz sûrûség a kõzetsûrûséggel, porozitással és agyagtartalommal áll kapcsolatban, melyet mérnökgeofizikai szondázási adatokból direkt (determinisztikus) módon határozhatunk meg. E paramétereken kívül még szükséges a víztelítettség ismerete, melyet az összes szel- vény együttes faktor analízisével határozunk meg. Az esettanulmány egy hazai területen 12 fúrásra vonatkozóan megadja a száraz sûrûség 2D eloszlását, és egy lokális regressziós összefüggést közöl a mért kõzetsûrûség és a száraz sûrûség között